Kína határozottan elítélte az Irán ellen végrehajtott amerikai légicsapásokat
A támadás súlyosan megsértette az ENSZ alapokmányát, a kínai külügyminisztérium szóvivője pedig felszólította az országokat, hogy érjenek el mielőbbi tűzszünetet.
A támadás súlyosan megsértette az ENSZ alapokmányát, a kínai külügyminisztérium szóvivője pedig felszólította az országokat, hogy érjenek el mielőbbi tűzszünetet.
Hétfőre tervezik a találkozót, a téma az Irán elleni amerikai légicsapás következményeinek vizsgálata.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van. Egyedül az USA-nak van olyan bombája, amely elpusztíthatná, ezért is nagy kérdés, hogy az amerikaiak belépnek-e a háborúba.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint izraeli csapás érte az iráni atomprogram számára meghatározó telepet Natanz városában, a létesítmény területén ugyanakkor nem nőtt meg a sugárzás Irán szerint.
Irán ezzel megerősítette, hogy Izrael péntek hajnali támadásában meghalt Hosszein Szalami és több más katonai vezető, valamit az atomprogram legfontosabb tudósai is.
Donald Trump az izraeli támadás ellenére bízik benne, hogy Irán folytatja a tárgyalások Amerikával nukleáris programja leszereléséről.
Ali Hamenei ajatollah közleményében arról beszélt, hogy Izrael lakóövezeteket bombázott, és súlyos büntetésre számíthat.
Izrael légicsapásokat hajtott végre Irán ellen, nukleáris és katonai létesítményeket vettek célba. Az Egyesült Államok elhatárolódott a támadástól, Irán súlyos válaszcsapást ígért, majd 100 drónt indított meg Izrael felé. A konfliktus legfrissebb fejleményei percről percre.
Újabb légicsapás jöhet, miután októberben kiiktatta az iráni légvédelmet az izraeli légierő. Amerikai támogatással támadhatják a nukleáris létesítményeket, azonban Trump erre még nem adott engedélyt.
Mobil gázérzékelőket, háttérsugárzást jelző detektorokat és létesítmények rezgésfigyelését végző szenzorokat fejlesztenek a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének (HUN-REN EK MFA) kutatói – közölte az intézmény.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi „abszolút visszafogottságra” szólította fel az érintetteket.
Felelősségre vonják azt a két orosz mérnököt, akik a szarovi nukleáris kutatóközpont szuperszámítógépétől, no meg a bitcointól várták a gyors meggazdagodást.
Európa-szerte 35 új atomerőműblokk építése várható, és a nagyszabású tervek alapján a blokkok száma bő egyhatoddal futna fel a maihoz képest. Egyelőre hét országban folyik ilyen beruházás, ám közülük némelyik – például a finnországi – többéves késésben van, és a költségei is magasabbak lesznek a tervezettnél.